Pécsi APA

Pécsi APA 6,8/10

    A pécsi sörfőzdét a Nagy Szabadságharc évében alapították, vagyis 1848-ban, azóta volt állami kézben, osztrákoknál, jelenleg pedig magyar üzletemberek üzemeltetik, akik a modernizálás mellett hagyományos készítésű söröket szeretnének készíteni. A dobozon ugyan fel van tüntetve a kézműves is, de azt kinek-kinek szíve joga eldönteni, hogy mi nevezhető annak és mi nem. Az APA (American Pale Ale), mint sörtípus éppenséggel valóban kézműves sörök világa volt, de egyre több nagy konszern is készít hasonló típust, ezért kezdi már elveszíteni ezt a titulus, a testvérével, az IPA-val együtt.

    A sör dizájnja mindenesetre figyelemre méltó, egyszerű, mégis pont elég ahhoz, főleg a narancsnak hála, hogy a szemet oda vonzza az üzletek polcaira. Összetevőkben a szokásos árpamaláta, víz, komló szerepel, alkoholfoka 5%, ami egy APA-hoz mérten nem sok, de elfogadható. Érdekes még, hogy a dobozon a hűvös, napfénytől védett helyet jelölik meg, mint ideális tároló hely, amiből a napfénytől védett a furcsa, az ugyanis a csomagolás miatt aligha árthat bármit is a sörnek, feltéve, hogy a hűvös azért megvan.

    Bontáskor a szisszenéssel nincs gond, de a habja nagyon nehezen fejlődik fel és egész hamar el is illan, teljesen, semmi nem marad meg belőle. Bontáskor az illata enyhe, eleinte pici cefrés szag is belekeveredik, ami aztán körülbelül a habbal egyidejűleg el is tűnik, marad egy szintén enyhe édeskés, nyomokban citrusosságot tartalmazó illat. Az íze meglehetősen semleges, nagyon enyhe, ha nem tudnám, hogy mit iszok elsőnek egy keserű lágerre gondolnék, ezt az érzést az utóíz menti meg némileg, ami már egészen keserű, persze csak sörhöz és nem egy APA-hoz képest.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 5
• Illat: 6
• Íz ivás közben: 6
• Utóíz: 7