Westwleteren 12

Westwleteren 12 10/10 

    A Westwleteren 12 az azonos nevű sörfőzdében készül, amit a belgiumi Vleteren városában található Saint Sixtus szerzetesek készínenek 1838 óta. A sörfőzde, több szempontból is érdekes és különlegesnek számít. A sört kizárólag az apátság fenntartására készítik, ami sem a trappista, sem az apátsági sörök között nem ritka dolog, ellenben ők nagyon korlátozzák a sörük mennyiségét. Ez nem több, mint 60.000 rekesz sör évente. Ezekhez a sörökhöz is igen körülményes hozzájutni, ugyanis az apátság kizárólag magánszemélyeknek ad el, mégpedig közvetlenül. Kereskedelmi forgalomba egyáltalán nem kapható, legalább is hivatalosan, ami van, az szürke vagy feketepiacos. Ezenkívül minden sörük címke nélküli, a kupakra nyomják rá a kötelező dolgokat. 

   A 12-es a legsikeresebb sörük, több díjat is nyert és igen sok sörfogyasztó a kedvenc söreként nevezi meg ezt a típust. A sör maga Trappista, ezt az üvegen lévő domborulatból tudhatjuk meg, azonban a kupakon ez már nem szerepel. Természetesen hivatalos trappista sörnek számít, de ez csak a rekeszek oldalán jelenik meg. Dizájnról nagyon nincs mit beszélni, bár azért a piciny kupakra adtak és ha bolt polcán lenne a sör pont azzal hívná fel magára a figyelmet, hogy nincs rajta címke. Összetevőiben árpamaláta, komló, víz, cukor és karamell, alkholtartalma 10.2%. Bontáskor kicsit szisszen, igaz a kupakra is igen vigyáztam, ellenben a habja óvatos öntésre is szépen fejlődik, nagyon apró szemű és igen tartós is. Illata kellemes, gyümölcsös, picit édeskés. Íze ivásra először édes, majd fokozatosan erősödik egy csípős érzés, ami lassan átmegy egy keserűbe. A korty lenyelte után olyan érzése van az embernek, mintha a sör egyszerre lenne édes és keserű is. Közben pedig a kávés, keserűcsokis zamatoktól kezdve az aszalt gyümölcsig mindenféle aroma megjelenik. És mindez a korty lenyelése után is igen sokáig megmarad, leginkább az agyunkban, mintsem az ízlelőbimbóinkban.

Pontszámok:

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Troubadur Magma

Troubadour Magma 9,2/10 

      A Troubadour márkanév a Belga The Musketeers sörfőzde tulajdona, aminek az égisze alatt igen sokféle sört készítenek, belga stílusban, keverve a modern kézműves sörök ízvilágát a már említett belgával. A honlapjuk elmondása szerint egy régi téglagyár helyén épült az üzem, ahol egyébként a sörgyár mellett egy kávézó-söröző is működik, ahonnan egy üveg ablakon keresztül, betekintést lehet nyerni a sörkészítés folyamataiba.

     A Magma a Troubadour sorozat leginkább felkapott söre, ami egy belga tripel és egy india pale ale egyben. Az összetevőkben a komló, árpamaláta és víz van megjelölve és 9%-os alkoholtartalommal bír, ami IPA-nak már lehet túlzás, de tripelnek teljesen  jó. 

    A dizájnja szép, a címke színvilága a vöröses, narancsos, barnás árnyalatokból tevődik össze, idézve egy igazi magmát, kiegészítve a díszített, narancssárga kupakkal. A kiszerelése természetesen 0.33-as, de a már fentebb említett honlap szerint van belőle bulis, 0.75-ös verzió is. 

    Bontáskor szép nagyot szisszen, a habja pedig igen bőszen fejlődik, apró szemű és igen tartós is. Az illata kicsit édeskés, malátás, picit hordós, közepesen intenzív, ami kis idő után enyhébe megy át. Íze karakteres, erős, érződik benne a malátás édesség és a komlós keserűség egyaránt, valamint a megemelt alkoholtartalom is, bár külön egyáltalán nem érződik ki belőle. Utóíze egy igen karakteres keserű ízt hagy a szájban, meglehetősen sokáig, illetve a szénsavas csípősség is igen domináns benne. 

   Maga a sör érdekes, de, hogy mitől IPA azt csak az alkotók mondhatják meg, mert illatában nem, ízében sem, talán csak az utóízében hasonlít valamelyes a már fentebb említett sörfajtára, minden másban azonban igazi belga tripel.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 8
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 9

Troubadour Imperial Stout

Troubadour Imperial Stout 9,8/10

       A Troubadour márkanév a Belga The Musketeers sörfőzde tulajdona, aminek az égisze alatt igen sokféle sört készítenek, belga stílusban, keverve a modern kézműves sörök ízvilágát a már említett belgával. A honlapjuk elmondása szerint egy régi téglagyár helyén épült az üzem, ahol egyébként a sörgyár mellett egy kávézó-söröző is működik, ahonnan egy üveg ablakon keresztül, betekintést lehet nyerni a sörkészítés folyamataiba.

      Az Imperial Stout neve egyben magában hordozza a sör típusát is. A dizájnja elegáns, fekete alapot kapott, na de egy stoutnak mi más lenne, és természetesen a kupak is díszített a címerrel. Összetevőiben árpamaláta, víz, komló és élesztő, alkoholfoka 9%, ennek megfelelően a kiszerelése 0.33-as, ami egy adagnak pontosan elég is.

    Bontáskor szépen szisszen és a habja is gyönyörűen fejlődik fel, amolyan kapuccsínós, krémes, apró szemű. Az illata kellemes, intenzív, pörkölt kávés, csokis. Az íze a stoutok világát hozza, pörkölt kávés, fekete csokis, picit kekszes aromákkal, illetve az imperialból az alkoholt, ami talán már sok is benne, nem feltétlenül zavaróan, csak éppen egy árnyalatnyival kevesebb is elég lenne. Utóíze kellemes, tartós, keserű csokis, kávés.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 10

Troubadur Obscura

Troubadour Obscura 10/10

    A Troubadour márkanév a Belga The Musketeers sörfőzde tulajdona, aminek az égisze alatt igen sokféle sört készítenek, belga stílusban, keverve a modern kézműves sörök ízvilágát a már említett belgával. A honlapjuk elmondása szerint egy régi téglagyár helyén épült az üzem, ahol egyébként a sörgyár mellett egy kávézó-söröző is működik, ahonnan egy üveg ablakon keresztül, betekintést lehet nyerni a sörkészítés folyamataiba.

    A Troubadour Obscura egy mild stout típusú sör, négyféle malátával, vízzel, komlóval és természetesen élesztővel, alkoholfoka 8,2%, ami stoutnál magas, belgánál viszont pont tökéletes. A kiszerelése 0.33-as de a már fentebb is említett honlap szerint létezik 0.75-ös is belőle, természetesen baráti társaságoknak ajánlva. A dizájn ízléses, piros alapon fehér írás, nincs túltolva, mégis szép, nem beszélve a kupakról, ami egy külön, címeres díszítést kapott. 

     Bontáskor nem szisszen nagyot, ellenben a habja óvatosan töltve is nagyon szépen fejlődik, apró szemű, kemény, amolyan kapucsínós színű és igen tartós is. Az illata édeskés, gyümölcsös, picit pörkölt malátás. Az íze nagyon összetett, eleinte malátásan édeskésnek hat, majd átmegy egy pörkölt kávés, diós, mandulás keserűségbe, hogy végül egy pici csípősséggel egy aszalt gyümölcsös aroma maradjon a szájban a korty lenyelése után. Az alkoholt nem érezni ki belőle külön, azonban érződik, hogy ott lappang benne az erő. Az egyik legjobban megalkotott stout, amit eddig ittam.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Double Enghien

Double Enghien 8,2/10 

     A Double Enghien a belga Braserie de Silly terméke, ami egy egész szép  hagyománnyal, illetve múlttal rendelkező kézműves sörgyár. Alapítása egészen 1850-ig nyúlik vissza, ekkor még a helyi farmon dolgozó munkásoknak készítettek sört, később aztán ebből nőtte ki magát a jelenleg is üzemelő gyár.

     A Double Enghien egy barna, felső erjesztésű sör, kézműveshez méltón 0.33-as kiszereléssel, ami annál is inkább indokolt, mivel az alkoholtartalma igen magas, 8%. Összetevőiben a klasszikus árpamaláta, komló, víz, illetve élesztő található meg. A dizájn nem rossz, de nem is magával ragadó, barna, vörös és arany színek kombinációja található a címkén, a legjobb benne, hogy a kupak kapott egy sört kortyoló, kaszás alakot, aki tuti modell lehet, mert aki már látott kaszás embert, az tudja, hogy ilyen pózt biztos nem vesz fel olyan ember, aki akár csak egy órát is húzza a kaszát.

    Bontáskor kicsit szisszen, a habja fejlődik és szép apró szemű is, ellenben nem túl tartós. Az illata közepesen intenzív, kellemes, édeskés, fűszeres, picit aszalt gyümölcsös. Íze ivás közben szintén édeskésnek hat, pici gyümölcsös, mandulás, illetve igen csípős is. A magas alkoholfok ellenére némi híg érzete van a sörnek, ami viszont meglepő. Az utóíze kellemesen kesernyés.

Pontszámok: 

• Dizájn: 8
• Savasság-hab-szisszenés: 8
• Illat: 9
• Íz ivás közben: 8
• Utóíz: 8

Floreffe Tripel

Floreffe Tripel 9,6/10

     A Floreffe Tripel egy felső erjesztésű világos sör, amit a belgiumi Lefebvre sörgyár készít. Magának a sörgyárnak a története egészen 1876-ig nyúlik vissza, ekkor alapította a névadó Joseph Lefebvre. A világháborúk mint sok más sörgyárat ezt is megviselték, ellenben mindekettő után lábra álltak és ma is családi sörgyárként működnek. Ők készítik a Floreffe márkanév alatt futó apátsági söröket is többek között.

    A Tripel dizájnja szép, a sörgyár neve, Floreffe apátság címere, illetve a rajzolt épületegyüttese díszíti a címkét, a kiszerelés 0.33-as belgás, illetve a kupakon is Floreffe címere található. Összetevői között a maláta, komló, víz illetve cukor szerepel, alkoholtartalma 8%.

   Bontáskor nem szisszen nagyot, ellenben a habja nagyon szépen fejlődik, apró szemű, krémes és igen tartós is. Az illata intenzív, édeskés, aszalt gyümölcsös, azon belül is leginkább almás. Íze édeskés és akár csak az illata ez is picit aszalt gyümölcsös. Utóízében megjelenik némi csípősség az alkoholtól, ami azonban egyáltalán nem érződik, pedig igen magas az aránya, majd pedig az egész egy kesernyés zamatba vált át, némi gyümölcsösséggel kiegészülve.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 9

St Feuillien Brun

St Feuillien Brun 9,4/10 

       A St Feuillien egy mai napig is családi sörgyárként üzemelő főzde, aminek alapítása 1873-ig nyúlik vissza. Természetesen az üvegen szereplő név az apátságról kapta a nevét, ami Le Roeulx városában volt, de magához a sörgyárhoz az apátoknak semmi köze. Az üzemet folyamatosan fejlesztették az évek során és igen sok féle sört készítenek manapság.

   A Brun egy felső erjesztésű, barna sör, a belga sörökhöz méltón magas, 8,5%-os alkoholtartalomal. A kiszerelés itt is, akárcsak a többi St Feuillien sörnél 0.33-as, természetesen a klasszikus belgás, duci üveg, de ebből az erősebb sörből egyszerre több nem is kell. A címke az alap sárga mellé itt a pirosat kapta meg alsó szegélynek, illetve ugyanezt a színt viseli a kupak is a St Feuillien felirattal. 

    Bontáskor nagyot szisszen és hajlamos a futásra is, úgyhogy érdemes kéznél tartani a poharat. A habja ebből kifolyólag hirtelen fel is fejlődik, ellenben nem túl tartós, igen hamar eltűnik teljesen. Az illata intenzív, pörköltes, gyümölcsös, kicsit alkoholos. Az íze első sorban igen csípős, a széndioxidtól illetve az alkoholtól, bár ez utóbbi külön nem érződik ki. A csípősség mellett azért igen erősen érződnek a belga barna sör jegyei is, a kicsit pörköltes, gyümölcsös, abból is leginkább aszaltos aromák. Az utóíze kesernyés, kicsit pörkölt dióra emlékeztető, illetve enyhén mandulásnak mondható.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 8
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 10

St Feuillien Tripel

St Feuillien Tripel 10/10

    A St Feuillien egy mai napig is családi sörgyárként üzemelő főzde, aminek alapítása 1873-ig nyúlik vissza. Természetesen az üvegen szereplő név az apátságról kapta a nevét, ami Le Roeulx városában volt, de magához a sörgyárhoz az apátoknak semmi köze. Az üzemet folyamatosan fejlesztették az évek során és igen sok féle sört készítenek manapság.

     A Tripel egy felső erjesztésű, világos sör, a típúsa a nevében is benne van, a németalföldön ugyanis ez az erősebb sörök gyűjtőneve. Akárcsak testvére a Blonde, ez is World Beer Awards győztes, mégpedig 2009-ben sikerült elnyernie ezt a díjat. A dizájnja minimalista, de ettől több nem is kell a címkén a neven kívül a címer foglal el nagyobb helyet és ugyanezek a kék kupakon is megtalálhatóak. A kiszerelése a hagyományosnak is mondható duci 0.33-as belgás üveg. Összetevői közül az árpamalátát emelik ki, alkoholtartalma 8.3%.

    Bontáskor nagyot szisszen és óvatosan töltve is nagyon felhabzik. A hab egészen apró szemű, kemény és annyira tartós, hogy el sem múlik, míg sör van a pohárban. Az illata édeskés, gyümölcsös, pici vaníliás nüansszal, mindez igen intenzíven. Íze ivás közben először keserű, majd kissé enyhül ez az érzés, átmegy egyfajta édeskés ízbe, majd jön a csípős íz illetve egy fűszeres, érdekes pikáns zamat, ami a sava borsát adja meg az egésznek. Ez az egész aztán megint visszavált a keserűbe, mintha csak egy hullámvasút lenne.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

St. Feuillien Blond

St. Feuillien Blond 10/10

    A St Feuillien egy mai napig is családi sörgyárként üzemelő főzde, aminek alapítása 1873-ig nyúlik vissza. Természetesen az üvegen szereplő név az apátságról kapta a nevét, ami Le Roeulx városában volt, de magához a sörgyárhoz az apátoknak semmi köze. Az üzemet folyamatosan fejlesztették az évek során és igen sok féle sört készítenek manapság.

    A Blonde egy felső erjesztésű, világos sör, belga apátsági stílusban készítve, ami a World Beer Awards gold medálját is elnyerte 2010-ben. Összetevőit nem igazán árulják el, minden esetre az biztos, hogy árpamalátát tartalmaz. Az alkoholfoka egy belga sörtől nem meglepően magas, 7,5%-os. A dizájn és a kiszerelés szép, természetesen hagyományos belga stílusú 0.33-as üveg, sárga címke, a címerrel, valamint a kupakról sem feledkeztek meg, az is megkapta az aranysárga színt és a címert, csak a címkétől eltérően ezen nem kék, hanem fehér. 

   Bontáskor szépen szisszen, a habja pedig mese szépen fejlődik fel, finom, selymes takarót képezve az ital tetején és olyan tartós, hogy mindvégig megmarad egy fél centis réteg, míg az ital el nem fogy a pohárból. Az illata kellemes, intenzív, kicsit komlós, kicsit mézes, icipicit gyümölcsös. Az íze ivás közben igen keserű, keveredve egy kis aszalt gyümölcsösséggel, illetve csípősséggel. Az alkohol igen szépen belesimul az összhangba, egyáltalán nem érződik ki külön belőle. Az utóíze a már fentebb említettek kicsit enyhébb változata, ami igen lassan múlik el, kiváltképp a kesernyés zamat.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Viven Smoked Porter

Viven Smoked Porter 9,6/10

    A Viven egy belga sörgyár, ami a nevét azonban egy franciaországi templomról kapta, mikor is az alkapítóját megihlette maga az épület. Magáról a sörgyárról sokat nem fecsegnek a honlapjukon, igaz olyan nagyon nem is lehetne mit, mivel 2010-ben indult útjára a sörtermelés és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a klasszikus kézműves sörök igen nagy választékát készítik.

    A Smoked Porter-nek a nevében van a típusa, összetevőiben maláta, víz és komló, akloholtartalma 7%. A dizájn nagyon menő, a kiszerelése 0.33-as, a címke amolyan régi stílusú papírt imitál, ami mintha kicsit meg lenne perzselődve, illetve aztán el is lenne ázva. Az üveg nyakát külön egy címeres kis sáv díszíti, egyedül a kupak nem díszített, de legalább annyira stílusos, hogy fekete színt kapott. 

   Bontáskor szépen szusszan és gyönyörű, vastag, kávésbarna habot fejleszt, ami igen sokáig meg is marad. Ahogy az egy portertől elvárható, teljesen fekete, ezt azért említem külön, mert a már fentebb említett honlapon a kép egy vöröses sört mutat a porternél. Az illata enyhe, kicsit savanykás, pörköltes, tipikus fekete sörös. Az íze egész intenzív, kesernyés, kávés, feketecsokis, pici aszalt gyümölcsöket idéző aromával, amibe az enyhe csípősség igen szépen keveredik az alkoholtól. az utóíze is hasonló, ami szépen lassan átmegy egy kesernyés, kávés ízbe.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 8
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Hopus

Hopus 9,4/10

    A Hopus egy felső erjesztésű világos sör, amit a belgiumi Lefebvre sörgyár készít. Magának a sörgyárnak a története egészen 1876-ig nyúlik vissza, ekkor alapította a névadó Joseph Lefebvre. A világháborúk mint sok más sörgyárat ezt is megviselték, ellenben mindekettő után lábra álltak és ma is családi sörgyárként működnek. Ők készítik egyébként a Floreffe márkanév alatt futó apátsági söröket is.

    A Hopus sört 2008 óta készítik, ez egy felső erjesztésű, világos ale, amiben 5 féle komló, kétféle maláta, víz és élesztő található. Az alkoholtartalma viszonylag magas, 8,3%-os, ennek megfelelően 0.33-as a kiszerelés. A dizájn egész szép, egy régi írást imitál a címke, amin a barna szín dominál, a piros Hopus felirattal, a kupak pedig megkapta a sörgyár nevét, illetve annak alapításának idejét.

    Bontáskor szépen szisszen és a habja is kellemesen felfejlődik, ami apró szemű, hófehér és igen tartós, végig megmarad egy kis rétegben az ital tetején. Az illata meglehetősen intenzív, komlós, malátás, kicsit aszalt gyümölcsös, leginkább almára emlékeztető. Az íze karakteres, keserű, érezhető némi, az illatnál már említett, aszalt almás aroma. Ezekhez hozzájárul a szénsav és alkohol kombinációjának a csípőssége. A keserűség az utóízben teljesedik ki, ami szinte minden más felett dominál és nem utolsó sorban igen hosszan is tart.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 9
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 9

Saison Dupont

Saison Dupont 9,2/10

    A Saison Dupont a Brasserie Dupont sörfőzde terméke, ami egy családi vállalkozás a belgiumi Tourpes városában. A sörfőzést 1920-ra datálják, ekkor kezdték el a farmon főzni az első italukat, amit aztán pékség és sajtgyár is követett. Termékeik az egész világon megtalálhatóak, leghíresebb sörük a már fentebb említett, de természetesen nem az egyetlen. Söreik különlegességét szerintük az adja, hogy az erjesztést a megszokott 20-22 helyett magasabb, kb 30 fokos hőmérsékleten végzik.

   Típusát tekintve egy világos, szűretlen, belga típusú, felső erjesztésű Ale, 6,5% alkoholtartalommal, összetevőiben az árpamaláta, víz, komló, illetve cukor van, ez utóbbi a második, üvegben való erjesztés nélkülözhetetlen kelléke. A dizájnja mutatós, legfőképp az egyszerűsége miatt, a címke teljesen fekete, kis arany kerettel a név fehérrel, illetve a címer pirossal. A kupak is díszített, megkapta a már említett címert fekete alapon, pirossal.

    Bontáskor szépen szisszen és a habja is gyönyörűen fejlődik fel, pici, apró szemű és olyannyira tartós, hogy el sem tűnik, megmarad egy bő fél centis rétegben az ital tetején mindvégig. A színe amolyan méz szerű, vagy talán attól egy árnyalattal mélyebb, de még nem nevezhető borostyánnak. Az illata kellemes, édeskés, picit gyümölcsös, vaníliás aromákkal. Erre egy édes sört várnánk, de nem, az ital megviccel bennünket, ugyanis igencsak keserű sörrel van dolgunk, olyannyira, hogy ha vakon kóstoltam volna rögtön IPA-ra tippelnék, olyannyira hozza azok ízvilágát. Ezen kívül érződik még rajta némi kekszes, malátás íz is, illetve egy igen intenzív csípősség, leginkább a szénsavtól. Az utóízét szintén a komló dominálja, de nyomokba belekeveredik némi gyümölcsös zamat is.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 9
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 8

Trappistes Rochefort 10

Trappistes Rochefort 10 9,4/10

    A Rochefort az azonos nevű belgiumi város apátságában készül. Maga az apátság múltja a 13. századig nyúlik vissza, mai állapotába 1887-ben került, azóta foglalkoznak sörkészítéssel. Mint sok Belga apátság, ők is trappista stílusban főzik a söreiket, nevezetesen három típust, a Trappistes Rocheforst 6, 8 illetve 10-et, ezek közül a 6-os inkább csak belső használatra. A kapacitásuk nem túl nagy, de nem is törekszenek profit növelésre, a bevételből az apátságot tartják fenn, illetve karitatív célokra használják. Receptjeik titkosak, jobbára csak annyit lehet tudni róluk, hogy mindhárom sörhöz ugyanazokat az alapanyagokat használják.

     A Trappistes Rochefort 10-es a legnagyobb alkohollal bíró, a már fentebb említett sörök közül, ami szám szerint 11,3. A dizájnra nem sokat költenek az abbék, nem tartják túl fontosnak, a címke minimalista és sárga is, ami kevésbé adja vissza azt, hogy az üvegben azért egy félbarna sör található. Az üveg visszaváltható általános, a környezet kímélésére is gondoltak a barátok. Némileg a kupak azért ment a dolgon, a kék 10-es szám és a név rajta van, elrakható emlékbe.

    Bontáskor jó nagyot szisszen és hajlamos a kifutásra is, a poharat jó kéznél tartani. A habja ennek megfelelően még óvatos töltésre is nagyon szépen felfejlődik, krémes állagú, kapucsínó színű és nem utolsó sorban nagyon sokáig meg is marad. Az illata meglehetősen enyhe, malátás, aszalt gyümölcsös beütéssel. Az íze az illatával ellentétben már nagyon intenzív, ízgazdag, kesernyés, gyümölcsös, kicsit kávés és rettenetesen érződik rajta, hogy igen magas az alkoholtartalma, igaz külön nem érződik ki az ízéből, hanem jól belekeveredik abba. Az utóíze kesernyés, aszalt gyümölcsös és ebben is felfedezhető némi kávés, keserű csokis aroma.

Pontszámok: 

• Dizájn: 9
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 8
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Trappistes Rochefort 6

Trappistes Rochefort 6 7,8/10

    A Rochefort az azonos nevű belgiumi város apátságában készül. Maga az apátság múltja a 13. századig nyúlik vissza, mai állapotába 1887-ben került, azóta foglalkoznak sörkészítéssel. Mint sok Belga apátság, ők is trappista stílusban főzik a söreiket, nevezetesen három típust, a Trappistes Rocheforst 6, 8 illetve 10-et, ezek közül a 6-os inkább csak belső használatra. A kapacitásuk nem túl nagy, de nem is törekszenek profit növelésre, a bevételből az apátságot tartják fenn, illetve karitatív célokra használják. Receptjeik titkosak, jobbára csak annyit lehet tudni róluk, hogy mindhárom sörhöz ugyanazokat az alapanyagokat használják.

   A Trappistes Rochefort 6 mint már írtam a belső fogyasztásra szánt sör, ezért értelemszerűen a három közül ez bír a legkisebb alkoholfokkal, nevezetesen 7.5-el. A dizájnra nem sokat költenek az abbék, nem tartják túl fontosnak, a címke minimalista és sárga is, ami kevésbé adja vissza azt, hogy az üvegben azért egy félbarna sör található. Az üveg visszaváltható általános, a környezet kímélésére is gondoltak a barátok. Némileg a kupak azért ment a dolgon, a piros 6-os szám és a név rajta van, elrakható emlékbe.

    Bontáskor szépen szisszen és az apró szemű, meglehetősen kemény hab szépen felfejlődik és egy bő fél centis rétegben meg is marad az ital tetején. A színe barnás, vöröses és természetesen, mivel az üveg élesztő maradványokat is tartalmaz, picit zavaros. Az illata enyhe, kicsit malátás, hordós. Az íze akárcsak az illat szintén meglehetősen enyhe, icipici malátás, gyümölcsös íz érződik benne, de a domináns a szénsav-alkohol kombója által okozott csípős zamat. Az egésznek van egy pici híg érzete, mintha valami hiányozna belőle. Ez az íz aztán átmegy egy kesernyés, fanyaros utóízbe, amolyan fogat vásolón.

Pontszámok: 

• Dizájn: 9
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 7
• Íz ivás közben: 6
• Utóíz: 7

La Trappe Witte Trappist

La Trappe Witte Trappist 7.2/10

   A La Trappe egy Holland közepes nagyságú apátsági sörgyár. Mint oly sok másik sörgyárat abban a régióban ezt is apátok alapították, bár viszonylag fiatalnak mondható az apátsági sörök között, múltja egész 1881-ig nyúlik vissza. A világháború, mint mindent akkoriban ezt is megviselte, egy időre nyersanyag hiány miatt nem is gyártottak sört, csupán limonádékat. 

   A Witte Trappist egy búzasör, ami trappista módszerrel, belga stílusban készül. Összetevőiben árpa és búzamaláta, komló, víz illetve glükóz szirup van, így a sör 5,5%-os alkohol tartalommal bír. A dizájn a már megszokott 33-as kiszerelésű, dombornyomott üveg, rajta a templom ablakot imitáló címke, ami világos kék színű, így utalva a sör búza jellegére(a sárga és világos sárga más termékeik miatt már foglalt). A kupak sem maradt ki a díszítésből, megkapta a W betűt (witte) szimbólumként.

   Bontáskor szépen szisszen, a habja el is kezd futni az üvegből, ellenben töltéskor már nem marad meg, nagyon hamar eltűnik. Az illata enyhe, kissé fanyar, a belga búzasörök tipikus aromáját hordozza magában, csak mint mondtam enyhén. Az íze kesernyés-fanyar ízek keveréke, amihez hozzáadódik még egy jókora csípős íz is szerintem leginkább a szénsavnak köszönhetően. Az utóíze a legkellemesebb a sörből, marad ugyanis egy egész kellemes, kesernyés, savanykás zamat a szájban.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 5
• Illat: 6
• Íz ivás közben: 7
• Utóíz: 8

   

Ename Pater

Ename Pater 10/10

    Az Ename Pater a Roman sörgyár terméke. Maga a sörgyár a legrégebben jegyzett családi sörfőzde Belgiumban, alapítása 1545-ig nyúlik vissza. Mint sok minden mást a második világháború ezt sem kímélte, de sikerült újjá építeniük és jelenleg a sörök széles választékát főzik a gyárban, amit a 14. generáció testvérpára vezet. 

    Az Ename egy belga apátsági típusú sör. A nevét a Schelde folyó partján található városról kapta, ahol valamikor Benedek rendi apátok főztek sört. A Francia forradalom idején az apátságot lerombolták, ma már csak a romjai találhatóak meg. 

    A dizájnja egyszerű, mégis megkapó, a templom ablakát imitáló ikon nem hiányozhat egy apátsági  típusú sör díszítéséből, az arany címkén feketével szedve a név, valamint a World Beer Awards belga típusú aranyérmének a logója, amit a sör 2017-ben szerzett meg. A kupak ugyanezt a díszitést kapta meg. Összetevőiben az árpamaláta, búzamaláta, komló, valamint cukor található, alkoholtartalma 5,5%.

   Bontáskor nagyon szépen szisszen, a habja pedig gyönyörűen fejlődik fel, kemény, apró szemű és annyira tartós, hogy a pohár kiürítésekor is marad még benne egy vékonyka csík. A színe világos aranysárga és természetesen áttetsző, ahogy az egy szűretlen sörtől elvárható. Az illata kellemesen intenzív, édeskés, gyümölcsös, leginkább trópusi gyümölcsök keverékére emlékeztető. Az íze ivás közben, bár az illat miatt azt várnánk, hogy szintén édes, nem az, hanem egyenesen keserű, amolyan selymesen, mégis egész intenzíven, keveredve némi malátás, csípős ízzel, mindez a legnagyobb összhangban. Az utóíze szintén keserű, eleinte a szájüregben, majd a torokban is érezni belőle, illetve az alkohol-szénsav kombinációja által a csípősség is egész sokáig megmarad.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Vedett IPA

Vedett IPA 9,6/10

    A Vedett a belgiumi Duvel Moortgat cégcsoport egyik terméke, akiké többek között a Duvel márka is. Ez mondjuk első ránézésre is nyílvánvalóvá válik, nem csak az üveg formája miatt, hanem azért is mert az üvegen meglehetősen nagy betűkkel írja a sörgyárat. Akiknek a Duvel ismerős, már ez egy jó reklám. A dizájnja nem a legszebb, a színek India zászlajának alapszínei, ami valljuk be, nem a legszebb színkombináció. Ezen kívül a címke is egy kicsit amolyan kézművesen van rádobigálva, pedig maga a sör nem az, az egészet némileg megmenti, hogy legalább a kupak nem csak sima egyszínű.

    Az IPA, az India Pale Ale rövidítése, azé a sörfajtáé, amit a túlkomlózás és a magas alkoholfok jellemez, azért, mert így tudták megelőzni a sör megromlását azalatt az idő alatt, míg a Brit szigetekről Indiába ért hajóval a sör. A címkén megjegyzik, hogy ez nem is indiai és nem is pale ale, ez utóbbit nem pontosan értem, hogy miért.

    Összetevőkben az árpamaláta, komló, élesztő és glukóz szirup található, alkoholfoka IPA-hoz mérten éppen csak elfogadható 5,5-ös. Bontáskor szépen szisszen és a habja is kitűnően fejlődik fel, apró szemű és nagyon kemény, valamint egész szép ideig meg is marad. A színe aranysárga és bár külön nem jegyzik meg, de szűretlen. Az illata egészen intenzív, kesernyés, az IPA-kra jellemző enyhe citrusossággal, amit szerencsére nem vittek túlzásba. Az íze kellemesen frissítő, eleinte édeskésnek hat, aztán keveredik a keserű, citrusos, pici bodzás ízhatás az alkohol csípősségével. Az utóízben kiteljesedik a keserűség, éppen csak amennyire kell, nem durván, ellenben igen tartósan megmarad a korty lenyelése után is.

Pontszámok: 

• Dizájn: 8
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

La Chouffe Blonde

La Chouffe Blonde 8,2/10

    A La Chouffe  Blonde a belga Achouffe sörfőzde terméke. Maga a sörfőzde nem tekint vissza különösebben nagy múltra, az első sört 1982-ben főzték, akkor is mindössze 49 litert. Az alapítója két unokatestvér volt, akik szépen felfejlesztették a kicsi sörgyárat, majd 2006-ban eladták a Duvel-Moortgart-nak az egészet, akik megtartották a dizájnt és a történetet, ami egy mesebeli világra lett felépítve. A honlapjuk is inkább hasonlít egy online meséskönyvre, mint egy alkoholos termékére. A söreik receptjét is különböző mesebeli lényektől, mint tündérek, koboldok vagy éppen törpéktől kapták a leírás szerint.

    A La Chouffe Blonde egy felső erjesztésű, világos, belga sör, összetevőiben árpamaláta, komló, élesztő, invert cukor, valamint koriander található meg, alkoholtartalma 8%. A dizájnja nagyon pofás, a fentebb említett meséskönyves érzés itt is erősen érződik, a monocikliző törpével és a vidám, meséskönyv szerű színekkel. Ezen felül a kupakot sem hanyagolták el, azon sárga alapon a kis törpe ugyanolyan vidáman mókázik, mint a címkén.

   Bontáskor nagyon szépen szisszen, a habja viszont nehezen fejlődik fel és sajnos igen hamar el is tűnik. A színe szép aranysárga, és bár magán az üvegen nincs feltüntetve külön, szűretlennek tűnik. Az illata kellemesen intenzív, édeskés, picit mézre emlékeztető. Az íze már nem hozza az előbb említett intenzitást, tulajdonképpen egész enyhe, kicsit édeskés és csípős, utóbbi az alkoholtól, ami egyébként tökéletesen beleolvad a többi zamatba, nem lehet külön érezni. Az utóízében megjelenik némi kesernyés aroma is, nem tolakodóan, hanem egész diszkréten és ehhez képest egész tartósan is.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 6
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 7
• Utóíz: 8

Grimbergen Double-Ambrée

Grimbergen Double-Ambrée

      A Grimbergen Blonde egy sörválogatással került hozzám, amiben négyféle sör volt a már említett gyártótól, mégpedig Blonde, Blanche, Rouge és Double Ambrée. Ezek egy igen szép dobozban jöttek és egy, a márka címerével érkező pohár is a csomag tartalma volt. 

    A Grimbergen egyébként egy belga sörmárka, azért márka csak, mivel magában az apátságban, amiről a sör a nevét kapta már nagyon régóta nem készítenek sört. Az apátság 1128-ban volt alapítva és háromszor is leégett, de újra építették, ezért is van a címerében a főnix madár. A Grimbergen márkanevet 1958-ban vette meg egy magánkézben lévő sörgyár, ami később a Heineken csoporthoz került, akik pedig eladták a Carlsbergnek, de magát a Grimberger nevet mindkét cégcsoport használja, előbbi Belgiumban, utóbbi pedig Franciaországban készíti a söröket. A tesztelt sörök a franciaországi gyárban készültek.
     A Double-Ambrée kétféle karamell malátát tartalmaz, attól kapja a mély barnás-vöröses színét. Ezeken felül még víz, komló és karamell aroma van az összetevők között. Alkoholtartalma 6,5%. A dizájnja, mint minden eddig tesztelt Grimbergernek nagyon szép, arannyal a főnix madár, a név és a kupak pedig vörösréz színű, kicsit utalva ezzel a sör színére is. Az üveg természetesen itt is viseli a dombornyomott nevet és az apátság alapítási évét.
    Bontáskor csak icipicit szisszen és a habja is igen gyengén fejlődik fel, barnás-kapuccsínós színű és sajnos egy fényképet sem bír ki. Az illata kellemes, kesernyés, pörköltes, pici aszalt gyümölcsös nyomokat is tartalmaz. Az íze ivás közben kesernyés, amolyan, diós-mogyorós ízzel, keveredve az alkohol és széndioxid okozta csípősséggel. Az alkohol egyébként nagyon jól beilleszkedik az ízek közé, nem lehet érezni külön. Utóízében szintén kesernyés ízek dominálnak, egy kevés fanyar ízzel, de ezek nem maradnak meg túl hosszan.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 5
• Illat: 9
• Íz ivás közben: 9
• Utóíz: 8

Grimbergen Rouge

Grimbergen Rouge 5,4/10

    A Grimbergen Blonde egy sörválogatással került hozzám, amiben négyféle sör volt a már említett gyártótól, mégpedig Blonde, Blanche, Rouge és Double Ambrée. Ezek egy igen szép dobozban jöttek és egy, a márka címerével érkező pohár is a csomag tartalma volt. 

    A Grimbergen egyébként egy belga sörmárka, azért márka csak, mivel magában az apátságban, amiről a sör a nevét kapta már nagyon régóta nem készítenek sört. Az apátság 1128-ban volt alapítva és háromszor is leégett, de újra építették, ezért is van a címerében a főnix madár. A Grimbergen márkanevet 1958-ban vette meg egy magánkézben lévő sörgyár, ami később a Heineken csoporthoz került, akik pedig eladták a Carlsbergnek, de magát a Grimberger nevet mindkét cégcsoport használja, előbbi Belgiumban, utóbbi pedig Franciaországban készíti a söröket. A tesztelt sörök a franciaországi gyárban készültek.
    A Rouge egy apátásgi sör-nek beállított, inkább modern sörnek nevezhető, ugyanis nehéz elképzelni, hogy az apátok ízesített, aromás sört ittak volna. A Rouge  ugyanis az árpamaláta, víz és komló mellett természetes aromákat és sárgarépa kivonatot is tartalmaz. A dizájnja szép, fekete alapon pirossal a név, illetve a főnix madár arannyal nagyon mutatós, ugyanez díszíti a kupakot is, ezen felül pedig még az üveg is dombornyomott.
    Bontáskor nem szisszen túl nagyot és habja is csak alig-alig van, az is hamar eltűnik, valahogy hasonlóan, mint egy üdítőn. A színe mély vörös. Az illata gyümölcsös, engem leginkább meggy és cseresznye keverékére emlékeztet, de aki azt mondja, hogy málnát érez benne én annak is hiszek, egy szó, mint száz, nem túl sörös. Az íze fanyar, savanykás és édes keveréke, leginkább egy cherry-re emlékeztet, csak ez ugye pezseg. Az alkohol kicsit csíp benne, ami egyébként nem kevesebb, mint 6%. Az utóízében van némi kesernyésség is, de azért itt is inkább a gyümölcsös íz dominál.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 5
• Illat: 5
• Íz ivás közben: 3
• Utóíz: 4