Gambrinus

Gambrinus 8,4/10

    A Gambrinus egy felélesztett sörmárka, amit valamikor Bukarestben a Grivita (olvasd Grivica) sörgyárban készítettek. Akkoriban maga a sör nem volt egy nagy szám a leírások alapján, most a Heineken csoport, akikhez tartozik, a kézműves kategóriába lőtte be.

    Maga a sör egy retró pilsként van reklámozva, ami mostanság nagy divat lett a romániai piacon, lásd Ursus Retro vagy éppen Azuga. A dizájnja annyiból nevezhető retrónak, hogy a képen egy a 80-as évekbeli divatot követő, öltönyös pasas fogja a sörét a kezében, a címke egyébként szerintem inkább kézműves a színeivel, mintsem retrós. A kupakra is adtak a név mellett a jelmondatukat is tartalmazza, ami nevezetesen "vissza a jövőbe". A címkéről megtudjuk az összes fontos dolgot, amit tudnunk kell, például, hogy az összetevőkben árpamaláta, komló és víz van, valamint azt is, hogy kidegkomlózással készült. (na igen, fogadok, hogy a 80-as évek Romániájában mindenfelé csak hidegkomlóztak ezért olyan retrós)

    Bontáskor szépen szisszen és már az üvegben felhabzik, ami meglepett, mert ez valóban inkább a kézműves sörök jellemzője, ezt pedig kevésbé gondoltam annak. A habja a második kellemes meglepetés, mert egy lágerhez viszonyítva nagyon szép, sűrű és fehér habja van és ezt megfejeli azzal, hogy egész tartós is. Az illata pörkölt malátás, komlós és valóban éreztem hasonló illatot az Ursus Retrójánál ami valahogy nekem akkor sem és most sem hatott különösen jónak. Kezdem elhinni, hogy valóban ilyen lehetett régen egy "jó" sör illata. Az íze egész testesnek hat, leginkább kesernyés, komlós, a hidegkomlót szerencsére nem vitték nagyon túlzásba, az alkohol csípős íze is teljesen beleolvad az összhatásba. Mindent összevetve, nem kiemelkedő semmilyen szempontból, különlegességet nem nyújt, inkább ivós kategória. Az utóíze egy közepesnél kicsit keserűbbnek mondható, és egész tartós is, savanyú íztől teljesen mentes.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 7
• Íz ivás közben: 7
• Utóíz: 8