Oriel Quadrupel Raspberry Vanilla

 Oriel Quadrupel Raspberry Vanilla 9,8/10

    Az Oriel Beer egy kis kézműves sörgyár Bukarestben. Két fiatal alapította 2015-ben, akiknek annyira megtetszettek a kézműves és azon belül a belga stílusú sörök,hogy ők maguk is a gyártásába kezdtek. A kis sörgyár ma is családi cégként működik, teljesen független és egész nagy választékát készítik a belga stílusú söröknek.    

    A sör nevéből kitűnik, hogy ez egy vaníliával és málnával ízesített, quadrupel típusú, erős barna sör. A címkéjéről azt is megtudhatjuk, hogy limitált kiadások között is igen kevés darab készülhetett belőle és valószínűleg nem is fog több ilyen sör főni az Oriel gyárában. A címke egyébként klasszikus matt papíros, ízléses, Oriel Arkangyallal. Kiszerelése 0.33-as, ami egy 9,5%-os sörnek teljesen megfelelő. Kezdőfoka ennek megfelelően 21,5 EP, vagyis minden szempontból tömény anyaggal van dolgunk. Címke szerint desszertként kell rá tekinteni, mondjuk nem is hiszem, hogy valaki meccsnézéshez Orielt választana.

    Bontáskor szépen szisszen, nem történt az üvegben vele semmi, annak ellenére, hogy közel egy éve 2020 februárjába volt palackba zárva. Igaz a jótállási idő 2 év, szóval még bőven benne volt a jó állapotban. A habja nagyon szép, vastag, paplanos, kapuccsínó színű és egy vékony filmréteg formájában meg is marad az ital tetején. Illata kellemes, keserűcsokis, pörköltmogyorós, pici inkább meggyre, mintsem málnára emlékeztető gyümölcsösséggel. Az íze nagyon összetett, kesernyés, némi savanykás gyümölcsös jelleggel, illteve a quadrupelek kekszes aroma világa is visszaköszön, nem beszélve a csípősségről, ami egyedüli jele a magas alkoholnak, mert az egyébként teljesen belesimul a többi aromába.. Mindez a korty lenyelése után átváltozik szépen, lassan egy pörköltes, kesernyés     zamattá. 

• Dizájn: 9
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Karlovacko

Karlovacko 7,4/10 

     A Karlovacko Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyik legismertebb söre, nevét a gyártó városról, Karlovac-ról kapta. 2003 óta a Heineken konszern tulajdonába tartozik, egyébként a múltja 1854-ig nyúlik vissza.

    A tesztelt alany 0.33-as azaz prémium kiszerelésű, a dizájnjában pedig a horvát nemzeti motívumok kapnak legfőképp helyet, piros alapon fehér négyzethálós (köznyelven kockás) díszítés a névvel és a címerrel. Ugyanezt a kupak is megkapja, hogy teljes legyen a kép.

    Összetevőiben árpamaláta, komlókivonat és víz szerepel, alkoholtartalma 5%. Bontáskor szépen szisszen, a habja is, lágerhez mérten szépnek mondható, közepesen tartós. Színe mély aranysárga. Illata közepesen intenzív, komlós, malátás és legfőképpen a kitöltés elején érződik, míg a habja is tart. Íze ivás közben híg érzetet kelt, tulajdonképpen némi keserűségen és csípősségen kívül nem is igazán található benne semmiféle aroma. Utóíze tipikusan világos sörös, kesernyés, némi savanykássággal keveredve. 

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 8
• Illat: 7
• Íz ivás közben: 6
• Utóíz: 6

Ursus Pale Ale Panda

Ursus Pale Ale Panda 7,6/10

    Az Ursus sör az egyik legnevesebb román sör. Valaha Kolozsváron gyártották, onnan indult, ma a gyár helyén egy kis söröző van illetve tömbház, ergo a hagyományokhoz már a neven kívül nem sok köze van. Kiváltképp érvényes ez erre a Pale Ale-re, amin megjelenik a CLUJ felirat (Kolozsvár román neve), pedig ezt a sört a régi gyárban soha nem készítették. 

     A Pale ale típusát nem kell részletezni, benne van a nevében. A kiszerelése 0.33-as, ami leginkább a dizájn része, semmint a tartalomé, ugyanis a nevezett sör alkoholtartalma 4.5%, ami egyáltalán nem indokolja a kisebb csomagolást. De ha már a marketingnél tartunk, akkor meg kell jegyezni, hogy a dizájn igen szépre sikeredett, zöld alapú címkén, stilizált panda mackó, némi komlóvirágzattal. A kupak kapott egy medve mancs vagy inkább karom lenyomatot, ami igen szellemes.

    Bontáskor kicsit szisszen, a habja azonban szépen fejlődik, apró szemű, amolyan paplan szerű és igen tartós is. Az illata enyhe, kicsit komlós, enyhén élesztős. A színe szép, mély sárga, teljesen tiszta, valószínűleg szűrt sörről van szó, bár ezt külön nem említik meg. Íze ivás közben nagyon enyhe, vizesnek, hígnak mondható, pici komlós ízzel, de abból sem a keserűség, hanem inkább némi aroma érződik. Utóízről nehéz beszélni, mivel ez szinte nincs is neki, egy nagyon enyhe, csípősség illetve keserűség dereng csak, igen rövid ideig, de legalább nem kellemetlen. 

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 9
• Illat: 7
• Íz ivás közben: 6
• Utóíz: 6

Oriel Oh my my... Peanut butter edition

Oriel Oh my my... Peanut butter edition 9,8/10 

     Az Oriel Beer egy kis kézműves sörgyár Bukarestben. Két fiatal alapította 2015-ben, akiknek annyira megtetszettek a kézműves és azon belül a belga stílusú sörök,hogy ők maguk is a gyártásába kezdtek. A kis sörgyár ma is családi cégként működik, teljesen független és egész nagy választékát készítik a belga stílusú söröknek.

     A Oriel Oh my my... Peanut butter edition, egy limitált kiadású, édes stout, aminek az alapját a Maris Otter féle maláta képezi, 5 másikkal együtt, illetve adalékként mogyoróvaj kivonatot tartalmaz, a komló, víz és többféle pehely mellett. 

    A dizájnja kellemes, barnás címkén alapszik, fa mintával, díszítésként diszkréten az angyalszárnyas címer, illetve a név. Egyedüli szépséghibája a sima kupak.  Kezdő sűrűsége 18 EP, ami 7.5% alkoholtartalmat eredményez, ennek megfelelően a kivitel 0.33-as.

    Bontáskor nagyot szisszen és óvatos öntésre is igen szép habot képez, amolyan kapuccsínós színben, ami olyan tartós, hogy bő fél centis rétegben mindvégig megmarad. Illata kellemes, intenzív, picit édeskés, csokis, kávés. Az ízében is visszaköszönnek ezek a jegyek némi pörköltes, diós, mogyorós hatással. Az utóíze szép lassan átmegy az édesből kicsit pörköltes keserűbe, ami kellemesen megmarad jó ideig a szájban.

• Dizájn: 9
• Savasság-hab-szisszenés: 10
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Transylvania Amber Delight

Tranylvani Amber Delight 5,4/10 

       A Transylvania After Dark-ot egy Szatmárnémeti sörgyár készíti a HB Traditional Brewery, amiről igazából sok mindent megtudni nem lehet, legalábbis az interneten keresztül nem, szóbeszédre meg ugye nem alapozunk. Honlapjuk-on több indofmációt is megtalálhatunk a sörökről, akit érdekel az ránézhet. A kézműves mivoltához nem lehet sokat hozzáfűzni, manapság sok sört illetnek ezzel a titulussal, pedig köze nincs a dologhoz.

        Az Amber delight egy amber ale lenne, amit a blabla szöveg szerint hagyományos módszerrel vízszintes tartályokban érlelnek 50 napig. Ez egy olyan embernek, aki először iszik kézműves sört (nem, ez akkor sem kézműves) annak jól hangzik, persze az 50 naptól azért nem kell hasra esni, az egy igazi kézműves sörnek nem, hogy nem sok, hanem teljesen az alsó határon van. Összetevőiben víz, komló és kapaszkodjunk meg, kiemelve sötét betűkkel maláta. Hogy miféle, arról nem szól a mese, szóval sokféle lehet (akár kukorica is). 

    A dizájnja szép, a doppelbock díszíti az üveg nyakát, illetve a kupakra is rákerült az egymásnak feszülő két kosfej. A kiszerelés 0.33-as, ami egy 7,2%-os alkoholtartalmú sörnek éppen elég is. 

   Bontáskor nagyot szisszen, de habja nagyon kevés van és pillanatok alatt el is tűnik, leginkább egy üdítőre emlékeztet, akárcsak a tesója, a Tranylvania After Dark. Sajnos az illata is hasonló, vagyis bontáskor büdösnek mondható, amolyan paradicsomlé szagú, az is a romlottabb fajtából. Ami feltűnt, hogy igen hosszú ideig pezsgő hangot adott ki, mint egy pohár szódavíz. A színe mély, vöröses, teljesen átlátszó, pedig nem szűretlen a sör, na de biztos volt ideje szépen letisztulni 50 nap alatt. Az íze édeskés, kicsi keserű ízzel vegyítve, ami sehogy sem illik bele az egészbe, illetve igen csípős, feltehetőleg inkább a széndioxid miatt. Utóíze az előbbiek hamar elmúló keveréke és a legjobb az egész sörből, mivel nem érezzük sokáig. 

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 2
• Illat: 3
• Íz ivás közben: 6
• Utóíz: 6

Oriel Quadrupel Mezcal BA

Oriel Quadrupel Mezcal BA 9,6/10

   Az Oriel Beer egy kis kézműves sörgyár Bukarestben. Két fiatal alapította 2015-ben, akiknek annyira megtetszettek a kézműves és azon belül a belga stílusú sörök,hogy ők maguk is a gyártásába kezdtek. A kis sörgyár ma is családi cégként működik, teljesen független és egész nagy választékát készítik a belga stílusú söröknek.

    A Mezcal BA Qadrupel neve teljesen elárulja, hogy miféle sörrel is állunk szemben. Nem kevesebb, mint nyolc hónapig érlelik hordóban, majd még hármat üvegben, ezután kerül piacra. Mindez egy nagyon magas 11%-os alkoholtartalommal párosul, vagyis igen sokáig lehet tárolni magát az italt, a készítők szerint érdemes is várni a bontással, mert az idő sokat javít az ízén. Kössnyű ezt mondani, annál nehezebb megállni a kóstolásást. A dizájnja igen menő, természetesen 0.33-as üveg, a szokásos arkangyallal a címkén. Ami kevésbé szokásos, az a kupak, ami műgyantába van mártva az üveg szájával egyetemben. Egy kis aranyszínű plecsniről megtudhatjuk, hogy ez a sör aranyérmes lett egy sörversenyen 2019-ben.

   Bontáskor szépen szisszen, habja is felfejlődik, ellenben kis idő múlva eltűnik, ami meglepő, mert az Oriel sörökre ez nem igazán jellemző. A színe mély vöröses-barnás. Az illata kellemes, közepesen intenzív, gyümölcsös, kicsit pörköltes, diós. Az íze nagyon összetett, kellemesen összekeveredik egy aszalt gyümölcsös édesség, pörköltes, diós, mogyorós keserűség és meglehetősen intenzív csípős íz, mindezekből pont annyi, hogy egyik sem dominál a többi felett. Ehhez társul egy kellemes, vörösborokra jellemző ízvilág, ami a hordós erjesztés hatása lehet. Az utóíze igen sokáig megmarad, ami nem más, mint a fentebb említett aromák lassú elhalványodása.

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 8
• Illat: 10
• Íz ivás közben: 10
• Utóíz: 10

Transylvania After Dark

Transylvania After Dark 4,4/10 

     A Transylvania After Dark-ot egy Szatmárnémeti sörgyár készíti a HB Traditional Brewery, amiről igazából sok mindent megtudni nem lehet, legalábbis az interneten keresztül nem, szóbeszédre meg ugye nem alapozunk. Honlapjuk ugyan van, de azon egy telefonszámon és email címen kívül csak a borítóképet találjuk, még csak egy "under construction" felirat sem kecsegtet annyival, hogy hátha lesz majd valami.

    A sör maga egy doppelbock, amit 50 napig erjesztenek, a címke szerint (mondjuk valószínű érlelik inkább, csak hát keverik a szezont a fazonnal a dizájnerek). Kézműves sörnek van titulálva, összetevőiben árpamaláta, komló, víz és élesztő, 16 fokos EP-vel indul és 7.2% alkoholtartalommal van megáldva. A dizájnja nagyon menő, fekete alapon egy középkori várost imitál a címke, a kupakot pedig két, egymásnak feszülő kosfej ékesíti.

    Bontáskor nem szisszen nagyot, habja pedig egyáltalán nincs, töltéskor inkább amolyan üdítős kinézete van a kevés buboréknak, ami felszáll belőle. Az illata elsőre kellemetlen szag, amolyan paradicsomlevet idéző, később ez némileg enyhül és érződik némi pörkölt maláta is, de az első benyomás az nem túl kellemes. Az íze ivás közben nem annyira szörnyű, mint azt a szag után elvárnánk, egy kicsit édeskés, kesernyés aromája van, kemény csípősséggel fűszerezve. Az alkohol magas értéke ellenére sem válik ki az ízből külön és érdekes módon az egésznek van némi híg érzete. Bár külön nem írják, hogy alsó vagy felső erjesztésű, csak, hogy klasszikus német apátsági a XVII. századból az íze a láger sörökét utánozza. Az utóíze kissé savanyú és enyhén kesernyés, a legjobb benne, hogy hamar elmúlik. Ha valaki elsőként ilyen kézműves sört iszik, az hamar vissza fog térni a pillepalackos sörökhöz és nem fog vágyni a sörforradalom termékeire az biztos.

Pontszámok: 

• Dizájn: 10
• Savasság-hab-szisszenés: 2
• Illat: 3
• Íz ivás közben: 4
• Utóíz: 3