A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nagyüzemi sör. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nagyüzemi sör. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. július 27., hétfő

Karlovacko

Karlovacko 7,4/10 


     A Karlovacko Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyik legismertebb söre, nevét a gyártó városról, Karlovac-ról kapta. 2003 óta a Heineken konszern tulajdonába tartozik, egyébként a múltja 1854-ig nyúlik vissza.
    A tesztelt alany 0.33-as azaz prémium kiszerelésű, a dizájnjában pedig a horvát nemzeti motívumok kapnak legfőképp helyet, piros alapon fehér négyzethálós (köznyelven kockás) díszítés a névvel és a címerrel. Ugyanezt a kupak is megkapja, hogy teljes legyen a kép.
    Összetevőiben árpamaláta, komlókivonat és víz szerepel, alkoholtartalma 5%. Bontáskor szépen szisszen, a habja is, lágerhez mérten szépnek mondható, közepesen tartós. Színe mély aranysárga. Illata közepesen intenzív, komlós, malátás és legfőképpen a kitöltés elején érződik, míg a habja is tart. Íze ivás közben híg érzetet kelt, tulajdonképpen némi keserűségen és csípősségen kívül nem is igazán található benne semmiféle aroma. Utóíze tipikusan világos sörös, kesernyés, némi savanykássággal keveredve. 

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 8
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6

2020. július 13., hétfő

Ursus Pale Ale Panda

Ursus Pale Ale Panda 7,6/10


    Az Ursus sör az egyik legnevesebb román sör. Valaha Kolozsváron gyártották, onnan indult, ma a gyár helyén egy kis söröző van illetve tömbház, ergo a hagyományokhoz már a neven kívül nem sok köze van. Kiváltképp érvényes ez erre a Pale Ale-re, amin megjelenik a CLUJ felirat (Kolozsvár román neve), pedig ezt a sört a régi gyárban soha nem készítették. 
     A Pale ale típusát nem kell részletezni, benne van a nevében. A kiszerelése 0.33-as, ami leginkább a dizájn része, semmint a tartalomé, ugyanis a nevezett sör alkoholtartalma 4.5%, ami egyáltalán nem indokolja a kisebb csomagolást. De ha már a marketingnél tartunk, akkor meg kell jegyezni, hogy a dizájn igen szépre sikeredett, zöld alapú címkén, stilizált panda mackó, némi komlóvirágzattal. A kupak kapott egy medve mancs vagy inkább karom lenyomatot, ami igen szellemes.
    Bontáskor kicsit szisszen, a habja azonban szépen fejlődik, apró szemű, amolyan paplan szerű és igen tartós is. Az illata enyhe, kicsit komlós, enyhén élesztős. A színe szép, mély sárga, teljesen tiszta, valószínűleg szűrt sörről van szó, bár ezt külön nem említik meg. Íze ivás közben nagyon enyhe, vizesnek, hígnak mondható, pici komlós ízzel, de abból sem a keserűség, hanem inkább némi aroma érződik. Utóízről nehéz beszélni, mivel ez szinte nincs is neki, egy nagyon enyhe, csípősség illetve keserűség dereng csak, igen rövid ideig, de legalább nem kellemetlen. 

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 9
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6


2020. április 26., vasárnap

Bermas

Bermas 7,4/10 


    A Bermas a szucsávai (románul Suceava, Románia Moldva régiójában található) azonos nevű sörgyár terméke. A sörgyárat a kommunizmus ideje alatt alapították, 1974-ben, majd a 90-es években privatizálták. Jelenleg teljesen román kézben működik. Érdekességük és egyben különlegességük, hogy saját malátaüzemük van, az alapanyagokat pedig a környékről szerzik be, beleértve a komlót is, ami Erdélyből származik. A honlapjukon igen részletesen megtalálható róluk több információ is, köztük a sörkészítés folyamata, ami lépésről lépésre le van írva.
    A Bermas a prémium termékük, az eddig teszteltek közül ugyanis ennek a legmagasabb az EP foka (11.55 P), vele együtt az alkohol foka is, ami 5,2. A címke modern, arany sávos, ami a  betűszedést is körbe díszíti, amiről megtudhatjuk, hogy ez a bukovinai világos sörök királynője. A kupakra azonban nem sokat adtak, be kell érni egy egyszerű, aranysárga üvegfedővel.
    Bontáskor szépen szisszen, habja azonban szinte semmi, a fényképet sem bírja ki úgy elillan. Illata enyhe, malátás-komlós, a legjobb az eddigi Bermas termékek közül. Íze ivás közben leginkább malátás, édeskés, erősen csípős, leginkább a szénsavtól, az alkohol külön egyáltalán nem érződik ki belőle. Utóíze enyhe, kicsit édeskés, icipici komlós keserűséggel.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 9
  • Savasság-hab-szisszenés: 5
  • Illat: 8
  • Íz ivás közben: 7
  • Utóíz: 8

2020. április 20., hétfő

Solca

Solca 6,4/10

  
    A Solca a szucsávai (románul Suceava, Románia Moldva régiójában található) Bermas sörgyár terméke. A sörgyárat a kommunizmus ideje alatt alapították, 1974-ben, majd a 90-es években privatizálták. Jelenleg teljesen román kézben működik. Érdekességük és egyben különlegességük, hogy saját malátaüzemük van, az alapanyagokat pedig a környékről szerzik be, beleértve a komlót is, ami Erdélyből származik. A honlapjukon igen részletesen megtalálható róluk több információ is, köztük a sörkészítés folyamata, ami lépésről lépésre le van írva.
    A Solca egy világos láger sör, aminek a tradíciói 1810-re nyúlnak vissza. Miért pont eddig, azt nem kötik az orrunkra, ellenben minden más fontosabb dolgot, mint például a 4.8-as alkoholfok, vagy a 11 fokos EP megtalálható a címkén és a honlap leírásában is. És természetesen ez is hazai (romániai) összetevőkből készül.
    A dizájnja kellemes, nem túlcifrázott sárgás-barna címke, aminek a közepét egy pajzs embléma formázza, a sörgyár címerével a név felett. A kupak sajnos teljesen prolis, sárga, gyűjtőknek nem okoz nagy örömet vele a gyártó.
    Bontáskor nem szisszen túl nagyot, és a habja is igen szerény és szégyenlős is, mivel hamar elillan. A színe kissé zavaros, no nem, mint egy szűretlen sörnek, mivel nem is az, hanem kis lerakódások lebegnek benne, legalább is a tesztelt üvegben, ami valami gyártási hibára utal. Illata nagyon enyhe, pici pörkölt maláta, nemi komlóval keveredve, de mindezek csak nyomokban.
   Íze ivás közben kesernyés, kissé savanyú, igen csípős, ami a szénsavtól van, bár a bontáskor nem mutatkozott ennyire savasnak. Utóíze szintén keserű, egész erősen, de amolyan tipikus világos sörös keserűség, semmi extra benne.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 9
  • Savasság-hab-szisszenés: 5
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6

2020. március 15., vasárnap

Suceava Clasic

Suceava Clasic 7,0/10 


     A Suceava Clasic a szucsávai (románul Suceava, Románia Moldva régiójában található) Bermas sörgyár terméke. A sörgyárat a kommunizmus ideje alatt alapították, 1974-ben, majd a 90-es években privatizálták. Jelenleg teljesen román kézben működik. Érdekességük és egyben különlegességük, hogy saját malátaüzemük van, az alapanyagokat pedig a környékről szerzik be, beleértve a komlót is, ami Erdélyből származik. A honlapjukon igen részletesen megtalálható róluk több információ is, köztük a sörkészítés folyamata, ami lépésről lépésre le van írva.
    A Suceava Clasic egy világos, pasztörizált, láger, összetevőiben árpamaláta, árpa, komló, víz és élesztő található meg és akárcsak a Bermas többi söre, klasszikus módon készült, bármit is takarjon ez a kifejezés. A dizájnja amolyan "magyaros" hamarabb gondolnám magyar sörnek, mint mondjuk az Igazi Tiltott Csíki sört, olyannyira díszeleg a magyar zászló színeiben. Az üveg itt is visszaváltható, illetve a kupak megkapta a sör nevét, feliratként.
   Bontáskor nem szisszen nagyot, a habja enyhén fejlődik és nagyon hamar el is illan. Illata bontáskor kicsit komlós, élesztős, azonban ez szinte azonnal el is illan. Íze ivás közben semleges, enyhén kesernyés, malátát alig érezni benne, azt is inkább valamiféle pörköltes íz formájában. Az utóíze eleinte fokozódó keserű hatást kelt, ami marad egy darabig, az enyhén csípős ízzel egyetemben.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 6
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 7

2020. március 14., szombat

Calimani

Calimani 7,4/10

     
      A Calimani a szucsávai (románul Suceava, Románia Moldva régiójában található) Bermas sörgyár terméke. A sörgyárat a kommunizmus ideje alatt alapították, 1974-ben, majd a 90-es években privatizálták. Jelenleg teljesen román kézben működik. Érdekességük és egyben különlegességük, hogy saját malátaüzemük van, az alapanyagokat pedig a környékről szerzik be, beleértve a komlót is, ami Erdélyből származik. A honlapjukon igen részletesen megtalálható róluk több információ is, köztük a sörkészítés folyamata, ami lépésről lépésre le van írva.
     A Calimani a nevét a Keleti kárpátok legmagasabb hegyvonulatáról, a Kelemen havasokról kapta, így nevezik ugyanis román nyelven ezt a hegyvonulatot. Típusát tekintve egy világos, pasztörizált, lágersör, összetevőiben árpamaláta, árpa, víz és komló található, alkoholfoka 4,6%. Dizájnja tetszetős, fekete-arany kombinációja, pirossal szedve a név. A kupak díszítésére nem futotta, ellenben univerzális újrahasznosítható üveget használnak a palackozás során. 
    Bontáskor szépen szisszen és a habja is szépen felfejlődik, viszont kis idő múlva teljesen eltűnik. A színe világos sárga, a sör típusának megfelelő. Illata malátás, élesztős, kicsit amolyan németesen fémes, lágerhez viszonyítva erősnek mondható. Íze ivás közben testes, malátás, az illatban is megtalálható pici fémes ízzel, az alkohol nem lóg ki belőle, ellenben van némi savanykás mellékíze, ami enyhe ugyan, de van. Utóízében megjelenik a kesernyés zamat is, ami egy ideig fokozódik, majd beáll egy szintre és azon viszonylag hosszú ideig meg is marad.


Pontszámok: 

  • Dizájn: 9
  • Savasság-hab-szisszenés: 8
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 7

2020. február 16., vasárnap

Zimbru Premium

Zimbru Premium 5,8/10


     A Zimbru Premium a romániai Onesti helységben üzemelő Albrau sörgyár terméke. A Gyár maga 1992-re datálja kezdetét, amikor is megszerezték a Zimbru márkanevet maguknak, ami már 1845-ben be volt jegyezve. A honlapjukon sok mindent nem lehet megtudni, viszonylag szegényesnek mondható, annyi viszont világosan kitűnik, hogy a saját söreik mellett, több áruházláncnak is beszállítanak.
    A Zimbru dizájnja, legalább is a tesztelt dobozosnak igen tetszetős, fekete alapon arany és piros színekkel felirat, illetve címer, ami a névadó bölényt (zimbru románul bölény) jeleníti meg. Hogy még menőbb legyen leginkább angol feliratokkal látták el, amiből megtudhatjuk, hogy ez egy német típusú pils, háromféle komlóval. A német típúst biztosan nem az összetevőkre értik, ugyanis ha elolvassa az ember az összetevőket, rögtön kilóg a lóláb, mivel kukoricadarát is tartalmaz. A Prémium is határt súroló, ugyanis a kiinduló fok 11 EP, alkoholfoka pedig 5%.
    Bontáskor nem szisszen nagyot, habja eleinte van, de igen hamar elillan, a fotót sem bírja ki. Illata nagyon kevéske, nem túl jó, sőt, mondhatni kellemetlen, élesztős, enyhén csatornaszagú, egyetlen pozitívuma a már említett enyhesége. Íze nem sok, amolyan hígas, picit kesernyés, de nem kellemesen, maláta egyáltalán nem érződik rajta. Utóíze alig van neki, az is mindössze egy icipici keserűségben merül ki.

    

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 5
  • Illat: 5
  • Íz ivás közben: 4
  • Utóíz: 5

2019. október 19., szombat

Bitburger Premium Pils

Bitburger Premium Pils 9,6/10 

     A Bitburger-ről, mint sörről már bizonyosan sokan hallottak, azt azonban kevesebben tudják, hogy a mai napig is, 1817-től, ugyanannak a családnak a tulajdonában van, már több, mint 200 éve. A legismertebb sörük a Bitburger Premium Pils, aminek a nevében már a típusa is benne van, vagyis egy világos, szűrt láger. Ami némileg kiemeli az átlagos láger sörök közül, az az egyedi komló, nevezetesen a Sieglhopfen, amit kifejezetten a Bitburgernek termeszt egy szintén régi családi vállakozás a németországi Holsthum-ban, keverve a másik nevezetes komlóval a Hellertau-val. Akit esetleg éredekel, a komlóültetvényt élőben lehet nézni a nap 24 órájában a következő linken.
    A dizájnja elegáns, fehér, arany, illetve fekete írással, összetevőiben természetesen víz, árpa és komló található, alkoholtartalma németesen 4,8%. 
    Bontáskor szépen szisszen, a habja is fejlődik, közepesen tartós, apró, fehér szemű. A színe világos arany sárga, illata karakteresen komlós, pici németesen fémes beütéssel. Íze testes, picit malátás, de leginkább komlós, keserű, azonban rendkívüli összhangban van a két íz. Az utóíze erősen keserű, pici csípősséggel vegyítve, amiből azért az előbbi az abszolút domináns. A Bitburger, karakteres ízvilágával, teljesen kiemelkedik a mai világ divatos lágerei közül.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 9
  • Illat: 9
  • Íz ivás közben: 10
  • Utóíz: 10

2019. október 13., vasárnap

Augsburger Original

Augsburger Original 8,2/10

    Az Augsburger Original a Hasen-Brau sörgyár terméke. A gyár, nem nehéz kitalálni, a németországi Augsburg városában található, akik állításuk szerint olyan régen főznek sört, hogy, a Német sörgyártás fellegváraként ismert München, még csak meg sem volt akkoriban alapítva, mikor ők ezt a tudományt már ismerték. Az első tisztasági törvény is megelőzi a bajort, mivel aki Augsburgban sört akart főzni, az csak árpából, vízből és komlóból tehette. A sörgyár neve onnan ered, hogy még régen egy vadnyúl (németül a hase nyulat jelent) átfutott a kocsmaként is működő sörgyáron, a tulajdonosnak azonban nem sikerült elkapnia, hogy paprikást készítsen belőle, helyette jól pof... akarom mondani orra esett.
    A kiszerelés nekem nagyon tetszik a félliteres sörnek, ami fajtáját tekintve szűretlen kellerbier. A címkén barna alapon zöld keretes aranybetűk, illetve a szaladó nyulacska, ami egyben a kupakot is díszíti. Összetevőit már említenem sem kell, annyit csak még, hogy az alkholfoka 5,4%-os.
   Bontáskor szépen szisszen és a habja is meglehetősen jól fejlődik, kicsi, apró szemű, közepesen tartós. Az illata közepesen intenzív, komlós, picit amolyan németesen hordós, szagos. Íze édeskés, nagyon enyhén csípős, nagyon pici kesernyésséggel fűszerezve, ami szép lassan elhalványul, hagyva a torokban némi enyhe kesernyésséget. 

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 9
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 7
  • Utóíz: 8

2019. szeptember 29., vasárnap

Chang Lager Beer

Chang Lager Beer 7,4/10 

     A Chang egy láger sör, nem máshonnan, mint tájföldről, a Cosmos Brewery terméke. Érdekes módon ezen a néven létezik egy másik sörgyár is, valahol az egyesült államokban, én először az ő honlapjukat néztem, ami eléggé profi volt. A Chang sörgyáráról talán annyit, hogy a Thai sörgyárak csoport tagja és 1994-től léteznek ebben a formában. Mindeféle múltbéli hókuszpókusszal nem kell tehát foglalkozni ennél a sörnél.
    A kiszerelés 0.33-as aludobozos, kis elefántokkal díszítve, arany, illetve zöld színekkel dominálva. Semmi extra, de nem is csúnya. Összetevőiben árpamaláta, rizs, komló és víz, alkoholtartalma 5%. Bontáskor nem szusszan nagyot, ellenben a habja nagyon szépen fejlődik, apró, hófehér szemű és kiváltképp lágerhez mérten, igen tartós is. Illata nagyon enyhe, lágeres, de semmi extra. A színe világos sárga és igen feltűnő, ahogy a bubik köröznek az italban, annál is inkább, mivel magában a sörben meglehetősen kevésnek tűnik ez az összetevő. Az íze akárcsak az illata eléggé semleges, alig van neki, ami van az enyhén édeskés, pici komlósággal csak, ebből kifolyólag az utóíze is eléggé enyhére sikeredett, már-már mondhatni, hogy nincs is olyan neki. 

Pontszámok: 

  • Dizájn: 9
  • Savasság-hab-szisszenés: 10
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6

2019. szeptember 24., kedd

Harghita

Harghita

     A Harghita a Heineken csoporthoz tartozó Csíki sörgyár terméke. Igen, ez az a Csíki, amelyik Ciuc néven fut és amelyik gonosz módon a nagyon magyar konkurenciát, az Igazi Tiltott Csíki sörgyárat tűzzel-vassal üldözte. Egyébként a saját marhaságuk miatt, ugyanis annyira hülyék voltak a marketingesei, hogy nem védették le a Ciuc nevet magyarul, pedig annó mindenki Csíki sörnek hívta a Ciuc-ot, sőt mai nap is gyakran nevezik így. 
    A Harghita sört valószínüleg a székely sör ivók visszahódítása céljából hozták létre. Ezt úgy képzelték el, hogy csinálnak egy piszok olcsó sört, amit székely köntösbe bújtatnak és csak helyileg forgalmazzák. Ez félig meddig sikerült is nekik. Az üveg adott volt, ugyanis előszedték a raktárakból a régen a Ciuc sör palackozásához használt darabokat. Kreáltak egy nevet, ami, ha már csak helyileg forgalmazott, igazán lehetett volna Hargita is, csak így egyszerűen magyarul, tettek rá egy olcsó címkét, székely kaput a címkére, illetve egy pici piros, fehér, zöld csíkot. És ha mindez nem lenne elég, minden felirat magyarul is megjelenik a címkén. Összetevőiben összehoztak egy, a Heineken csoportra nem igen jellemző, olcsó, kukoricás receptet, ami megint csak jól lenyomta az árát az egésznek. És bár én személy szerint nem vagyok híve az olcsó söröknek, tisztában vagyok vele, hogy a nagy többség ezzel nem így van. 
    Bontáskor közepesen szisszen, illata alig van, az is egy pici komlósságban merül ki. Habja kitöltéskor van neki, ellenben kis idő múlva el is tűnik. Íze ivás közben édeskés, keveredve, némi komlós ízzel, ami inkább keserű, mintsem komlós, illetve némi mosóporos, szappanos ízzel. Ez utóbbi kettő dominálja az utóízt is, nagyon furcsa, rossznak mondható érzést keltve. 
    A céljuk valószínüleg az Igazi Csíki sör piacának megtörése volt ezzel a sörrel, nem tudom sikerült-e elérni ezt a dolgot, az biztos, hogy ennek a sörnek egyedüli pozitívuma, hogy magyar feliratos, más nemigen. Ha ebbe a köntösbe öltötték volna a saját Ciuc premium terméküket ezelőtt kb 5-6 évvel, akkor biztos vagyok benne, hogy székelyföldön mást sem ittak volna. Ez azonban....

     

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 6
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 4
  • Utóíz: 4

2019. június 17., hétfő

Ciuc Premium Weizen 6,6/10 


    Aki Romániában járt már, annak a Ciuc-ot nem kell bemutatni, mint sört, aki meg nem az úgyis hallot róla, mikor is a Heineken tulajdonában lévő cég pereskedett a Székely sörgyárral a név miatt. A Ciuc Csíkszeredában készül, az azonos nevű sörgyárban, ami, mint már említettem a Heineken csoport tagja. A Premium Weizen, ahogy a neve is állítja egy prémium kategóriás búzasör, feltehetőleg, bár ezt a címkén nem jelölik külön, német stílusú a nevéből ítélve. Ahogy az egy búzasörhöz illik szűretlen és nem pasztörizált. Összetevőiben árpa és búzamaláta, víz, illetve komló található. A malátáról annyit, hogy a címke nem áralja el, hogy pontosan milyen, de azt igen, hogy három féle malátát tartalmaz.
   A dizájnja a 0.33-as kiszerelésnek szép, az üveg dombornyomott, pici címkével, az is inkább csak az információk miatt, a kupak pedig nem csak díszített a névvel,  hanem "twist off" megoldásos, tehát bontó sem kell hozzá. Szóval a csavarásos bontáskor szépen szisszen, de búzasörhöz képest a habja nagyon gyengus és pillanatok alatt el is illan. Az illata, mármint az a nagyon kevés ami van nek,i egész búzasörös, banános, csak hát rettenetesen halovány. Az íze édeskés, roppant csípős a szénsav és alkohol kombójától, ami egyébként 5,3%. Ezt a csípősséget külön a címke is megemlíti, hogy üdítően szénsavas, ami valós is, ellentétben az enyhe gyümölcsös ízekkel, amiket sajnos még nyomokban is igen nehéz megérezni, az is leginkább a banánra korlátozva. Az utóíze kicsit csípős, kicsit savanykás, illetve picit amolyan hordós. Összességében a Ciuc próbálkozott, de még messze van a megoldás.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 5
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6

2019. január 10., csütörtök

La Chouffe Blonde

La Chouffe Blonde 8,2/10

    A La Chouffe  Blonde a belga Achouffe sörfőzde terméke. Maga a sörfőzde nem tekint vissza különösebben nagy múltra, az első sört 1982-ben főzték, akkor is mindössze 49 litert. Az alapítója két unokatestvér volt, akik szépen felfejlesztették a kicsi sörgyárat, majd 2006-ban eladták a Duvel-Moortgart-nak az egészet, akik megtartották a dizájnt és a történetet, ami egy mesebeli világra lett felépítve. A honlapjuk is inkább hasonlít egy online meséskönyvre, mint egy alkoholos termékére. A söreik receptjét is különböző mesebeli lényektől, mint tündérek, koboldok vagy éppen törpéktől kapták a leírás szerint.
    A La Chouffe Blonde egy felső erjesztésű, világos, belga sör, összetevőiben árpamaláta, komló, élesztő, invert cukor, valamint koriander található meg, alkoholtartalma 8%. A dizájnja nagyon pofás, a fentebb említett meséskönyves érzés itt is erősen érződik, a monocikliző törpével és a vidám, meséskönyv szerű színekkel. Ezen felül a kupakot sem hanyagolták el, azon sárga alapon a kis törpe ugyanolyan vidáman mókázik, mint a címkén.
   Bontáskor nagyon szépen szisszen, a habja viszont nehezen fejlődik fel és sajnos igen hamar el is tűnik. A színe szép aranysárga, és bár magán az üvegen nincs feltüntetve külön, szűretlennek tűnik. Az illata kellemesen intenzív, édeskés, picit mézre emlékeztető. Az íze már nem hozza az előbb említett intenzitást, tulajdonképpen egész enyhe, kicsit édeskés és csípős, utóbbi az alkoholtól, ami egyébként tökéletesen beleolvad a többi zamatba, nem lehet külön érezni. Az utóízében megjelenik némi kesernyés aroma is, nem tolakodóan, hanem egész diszkréten és ehhez képest egész tartósan is.

Pontszámok: 

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 6
  • Illat: 10
  • Íz ivás közben: 7
  • Utóíz: 8

2018. október 23., kedd

Krombacher Weizen

Krombacher Weizen 8,6/10

     A Krombacher egy német sörgyár, a nevét a városról kapta, ahol készítik, vagyis Krombach-ról. Első feljegyzés 1803-ból való, ami egy családi sörgyárat említ, de természetesen ehhez a mai sörgyárnak semmi köze, a Krombacher, mint márka 1908-ban születik meg, majd természetesen a második világháború után kezd el igazán fejlődni, eleinte, mint helyi sörgyár, majd terjeszkedtek a régióban, míg végül mára mondhatni, hogy nemzetközi lett. A Krombacher szárnyai alá tartozik többek között a Schweppes üdítő márka is.
    A Weizen egy szűretlen, világos búzasör, 5,3%-os alkoholtartalommal, összetevőiben semmi meglepő, víz, árpa és búzamaláta, komló és élesztő. A dizájnja szép, az aranysárga címkéről már lehet sejteni, hogy az üveg búzasört tartalmaz, annyira imitálja az érett búzamezők színét. Nincs túlcicomázva, pont annyi írás van rajta, amennyi kell, ráadásul a kupak is igen szépen van díszítve.
    Bontáskor hajlamos kifutni, ennél fogva igen hevesen jön fel a habja, ami apró szemű, hófehér és meglehetősen tartós is. A színe aranysárga, és természetesen nem átlátszó, mivel szűretlen. Az illata közepesen intenzív, hozza a német búzasörökre oly jellemző banánosságot, kicsi komlóval keveredve. Az íze kellemesen kesernyés, a banános beütés itt is megvan, igaz, nem ez van a középpontban, hanem a komló íze, valamint a kissé csípős alkohol, ami egyébként szépen belesimul az összhatásba. Van azonban az egésznek egy kicsi híg íze, mintha valami hiányozna belőle. Az utóíz kicsit kesernyés, savanykás, nem túl tartós.

Pontszámok: 


  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 10
  • Illat: 8
  • Íz ivás közben: 7
  • Utóíz: 8

2018. október 20., szombat

Heineken összehasonlítás

Heineken összehasonlítás
Holland, Magyar, Román

      A Heinekent senkinek nem kell bemutatni, magáról a sörről és agyárról már írtam is itt, akit érdekel az elolvashatja. Sokszor hallottam már azt, hogy a Holland, vagyis a hazai Heineken az jobb, mint a helyi gyárakban készült. Meg, hogy ha már Heineken, akkor csakis Holland gyártású, mert az sokkal jobb. 
    Összehasonlítottam hát 3 különböző helyről és országból származó Heinekent, hogy lássam, mi is az alapja ennek a hiedelemnek. Előre bocsátanám, hogy nem várom, hogy teljesen egyforma legyen, hiszen az lehetetlen, már csak azért is, mert különböző vízből készülnek, ami ugye a sör legnagyobb arányú alapanyagát adja ki, de azért nagyon közelinek kellene lenniük.
     A három üveg nevezetesen, a Heineken hollandiai, magyarországi, illetve romániai gyárából származik. A három közül egyedül a magyarországi volt különböző, 4 decis kiszerelésű, a másik kettő 0.33-as. Mondanom sem kell, hogy dizájnbeli különbség abszolút nincs, még a két különböző típusú üvegnél sem. Bontáskor és töltéskor teljesen egyforma, mindössze a román gyárban készültnek volt valamivel több habja, de ugyanúgy hamar elillant mindháromnál.
    Színbeli különbség egyáltalán nincs, meg nem lehet különböztetni semmiféle árnyalatbeli különbséget a három üvegnél. Az illatban már van némi eltérés, nagyon kevés ugyan, de a holland üvegnek valamivel intenzívebb az illata, amúgy mindháromnak ugyanaz a  malátás, kissé kesernyés illata van. Megjegyezném, hogy ez is inkább egy nüansznyi különbség, mintsem igazi eltérés.
     És akkor maradt az íz, illetve az utóíz, (ha ez most videó lenne akkor dobpergés meg hatásszünet), amit ember legyen a talpán, aki megkülönböztet. Lehet kortyolgatni egyiket is másikat is, de igazán nagy különbséget nem lehet felfedezni köztük. A magyarországira lehet mondani, hogy valamivel keserűbb, de igazi különbségnek nem nevezhetném, ez még egy azonos gyárban különböző lotszámmal rendelkező sörnél is simán belefér.
    Összegzésképp el lehet mondani, hogy Heinekenék eléggé ügyelnek a minőségre és a hírnévre, olyannyira, hogy ne lehessen igazi különbséget felfedezni a különböző helyeken gyártott sörei között. Igazi különbség talán csak ott lehet, ha babgulyás után, mici (olvas miccs) vagy egy holland sajt (semmi más holland kaja nem ugrik be) után isszuk.

2018. augusztus 21., kedd

Pilsner Urwquell

Pilsner Urquell 8,6

    A Pilsner Urquell sört még azoknak sem kell bemutatni, akik életükben nem ittak sört. A pilsen nem véletlen, ugyanis ebben a városban alkotta meg egy német sörfőző mester az azóta világ sikerré vált pilsner típusú sört. Persze a technológia azóta sokat változott, többek között Linde felfedezte a modern hűtőgépet és nem kellett többé az alsó erjesztésű sört évszakhoz függően készíteni. Ami azonban nem változott, az a lágy pilseni víz, ami az egyik legfontosabb összetevője a Pilsner Urquell-nek.
    A sört mai napig is csak a csehországi Pilzenben készítik, összetevőiben elmondásuk szerint minden cseh, mondjuk ezt el is lehet hinni az olyan sörfőző hagyományokkal rendelkezőknek, mint a csehek.
    A doboznak a dizájnja nagyon szép, retró stílusú és még a tapintása is kissé rücskös, kicsit olyan, mintha fröccsentették volna. Alkoholtartalma 4,4%. Bontáskor szisszen jó nagyot, fel is habzik amolyan nagy szemű kissé sárgás habbal, de a hab igen hamar eltűnik róla. A színe aranysárga, borostyánba hajló, illata nem túl intenzív, komlós. Íze ivás közben sima, jól keveredik benne a maláta és a komló íze, de azért az utóbbi a domináns, az alkohol szintén nagyon jól beleillik az egészbe. Az utóíze aztán teljesen keserű, intenzíven és tartósan.

Pontszámok:

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 7
  • Illat: 8
  • Íz ivás közben: 9
  • Utóíz: 9

2018. augusztus 19., vasárnap

Borsodi Mester

Borsodi Mester 8,0

    A Borsodi márkanevet azt hiszem nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné, még ha esetleg nem is ivott volna a szóban forgó márkájú sör termékei közül. A gyárról annyit, hogy az 1960-as években alapították, azóta persze több átalakuláson is átesett, jelenleg a Molson Coors cégcsoport tagja, a gyár pedig még most is az alapítás helyén, Bőcsön van.
    A borsodi Mester a fennállás 45. évfordulójára készült, nagyot akartak pukkasztani vele a sörgyárnál. Kezdték ezt azzal, hogy elhagyták a kukoricát az összetevők közül, amit eddig a láger söreiknél nem tettek meg és még így is 5%-os alkohol tartalommal ruházták fel az italt. A víz mellett a doboz tanúsága szerint kétféle malátát és komlót is felhasználtak a készítéséhez.
    Ami a dizájnt illeti, azt sem aprózták el, szépen meg van tervezve a dobozos kiszerelés címkéje, nincs túlcicomázva, mégis a sötétzöld alapon a fehér betűszedés, piros szegéllyel szépen mutat és még a sörfőző mester nevét is feltüntették magán a dobozon.
     Bontáskor szépen szisszen és szép apró szemű fehér habja keletkezik, ami azonban kis idő után eltűnik. A színe szép, gusztusos, arany sárga, úgy tűnik tényleg nem spóroltak a malátával. Illata enyhe, malátás, pici fémes beütéssel, amolyan lágeres. Az íze keserű, a komló abszolút dominál a többi íz felett, de érződik némi maláta is, valamint az elmaradhatatlan enyhe csípősség az alkohol-szénsav keverékéből. Az alkohol egyébként teljesen belesimul az ízbe, nem válik ki külön onnan. A korty után aztán marad egy kellemes, keserű utóíz egy jó ideig a szájban.

Pontszámok:

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 9
  • Illat: 6
  • Íz ivás közben: 7
  • Utóíz: 8

2018. augusztus 10., péntek

Miller Genuine Draft

Miller Genuine Draft 7,8

    A Miller Genuine Draft az USA-beli Milwaukee városából származik, ahol is a sörgyárat 1855-ben alapították, azóta pedig több fúzió során konzorciummá nőtte ki magát az anyavállalat. A tesztelt fél literes, dobozos kiszerelést a Borsodi Sörgyárak készítette. Összetevőiben víz, árpamaláta és komló van, egyediségét a négyszeres szűrés adja meg, amit más söröknél nem igazán alkalmaznak. Típusát tekintve egyébként egy világos, szűrt lágerről beszélünk, 4,7% alkohol tartalommal. A sok szűrés miatt egyébként a pasztörizálást is szükségtelennek tartják.
    A dobozos kiszerelés dizájnja nagyon szép, a doboz maga teljesen arany színű, azon van rajta a Miller Genuine Draft felirat fekete alapon, illetve egy sas ami a sör jelképe. Bontáskor szépen szisszen és a habja még lágerhez képest is nagyon szépen felfejlődik, apró szemű és rendkívül tartós, el sem tűnik a pohárból. Színe világos sárga és a sok szűrésnek köszönhetően csillogósan átlátszó. Illata enyhe malátás, komlós. Az íze édes, malátás és amolyan kissé híg érzete van, ez leginkább a komló nagyon gyenge jelenlétének, vagy inkább már-már hiányának tudható be. Az utóíze is malátás, édeskés, nem túl tartós, komló itt is csak nagyon icipici érződik.

Pontszámok:

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 10
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 6
  • Utóíz: 6

2018. augusztus 9., csütörtök

Paulaner Münchner Hell

Paulaner Münchner Hell 8,8

    A Paulaner egy német sörgyár, eredete egészen 1634-ig nyúlik vissza és hasonlóan az ilyen régi hagyományokra hivatkozó söröknél, ez is szerzetesektől ered. Hiába na, akkoriban ők uralták a komolyabb dolgokat és persze szerettek inni. A Paulaner Németország legeladottabb búzasöre, de természetesen a világ nagy részén is lehet kapni belőle. Egyik érdekessége, hogy Linde első hűtőgépei közül a Paulanernél volt üzembe helyezve, ma is látható a gyár múzeumában. A Münchner Hell azonban nem búza sör, hanem egy világos prémium láger, 4,9-es alkoholfokkal.
    A dizájn a fél literes dobozos kiszerelésen kifogástalan, a mostanság divatos arany itt teljes pompájában "tündöklik" a dobozon, a kék felirat pedig egész jól passzol vele. Összetevőiben egy prémium sörhöz elvártan árpamaláta, víz és komló van, na meg persze élesztő, amit azonban magán a kiszerelésen nem tüntetnek fel.
    Bontáskor szépen szisszen, és gyönyörűen felhabzik, habja apró, fehérszemű és nagyon tartós, szinte végig ott van egy bő egy centiméteres vastagságban a sör tetején. A színe világos sárga, már-már kifakult sárgának is lehet nevezni. Az illata nem túl intenzív, amolyan lágeres, malátás de érződik egy pici komló is benne. Az ízében már a komló az ami átveszi a domináns íz szerepét, kellemesen kesernyés zamatot adva a sörnek, ami megmarad az utóízben is, de egyik sem erősen. Az alkohol alig érződik, csípősséget még a szénsav sem sokat ad a sörnek, amiből egyébként sincs sok, ettől amolyan lágy íze van a sörnek.

Pontszámok:

  • Dizájn: 10
  • Savasság-hab-szisszenés: 10
  • Illat: 8
  • Íz ivás közben: 8
  • Utóíz: 8

2018. augusztus 5., vasárnap

Haiduc

Haiduc 7,4

   A Haiduc egy világos láger, a galaci (románul Galati) Martens sörgyár terméke. Magáról a sörgyárról nem sok mindent találni, honlapjukat én ez idáig nem találtam, wikipédia sem ír semmi kézzel foghatót. Amit találtam az inkább gazdasági lapokból hámoztam össze. Azok szerint a Belga Martens család a fő részvényese, innen a neve is. Termékük az viszont sokféle van, ők gyártják többek között a romániai Penny és Billa saját márkás söreit, de szállítanak más nagy áruházaknak is. A Haiduc a Penny saját márkás söre, összetevőiben a víz, árpamaláta és komló szerepel, mindez csak Romániában megtermelt dolgokból. Alkohol fokát 5%-ban állapították meg a Penny emberei, maga az elnevezés magyarul betyárt jelent.
    A dizájnja nem csúnya, de nem is túlzottan szép, egy hordót imitál a címke és szerencsére nincs telezsúfolva mindenféle felesleges felirattal, a fő helyet a név foglalja érdekes betűszedéssel, ami egyébként a kupakon is ugyanolyan kék háttérrel szerepel, mint az üvegen.
    Bontáskor szépen szisszen, de a habja meglehetősen gyenge és hamar el is tűnik, pedig egész szépen szállnak fel az apró buborékok a világos aranysárga színű italból. Illata kevés, amolyan pörkölt malátára emlékeztető azonban érdekes módon a habbal együtt az is eltűnik és marad egy, csak nyomokban érezhető, amolyan zöld fű illat, mint mikor az ember lenyírja a pázsitot odahaza. Az íze édes, karamell szerű, egyértelműen kihangsúlyozódik benne a maláta, de a komló is jól érződik benne, kicsit olyan, mintha egy második erjesztést is kapott volna, pedig itt erről biztosan nincs szó. Az utóízében már megjelenik erősebben a komló, kesernyés ízt hagyva a szájban. Csak halkan jegyzem meg, hogy ha a Martens képes a Pennynek ilyen sört készíteni, akkor a saját sörét miért tolja el annyira, mint például a Hora Unirii-t?

Pontszámok: 

  • Dizájn: 9
  • Savasság-hab-szisszenés: 5
  • Illat: 7
  • Íz ivás közben: 8
  • Utóíz: 8